A Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenyének színes műsorán a hagyományoknak megfelelően Bartók Béla művei szerepelnek, ezúttal szinte keresztmetszetet nyújtva, mintegy a zeneszerző arcait mutatva meg az életút különböző állomásaiból. A fiatalkori érett műveket képviseli a burjánzó természetzenét és a részleteiben már a Táncszvit rusztikus hangjait idéző Két kép 1910-ből, valamint a dús, sokszor késő romantikus szenvedélyű, ugyanakkor franciás színgazdagságú Négy zenekari darab, a s...zimfonikus irodalom e méltatlanul keveset játszott, a maga nemében páratlan szépségű ciklusa. Az 1923-ban bemutatott Táncszvitben Bartók a Duna menti népek zenéjének jellegzetes motívumait állította egymás mellé - még akkor is, ha a szerinte kevésbé sikerült szlovák epizódot arabossal helyettesítette -, személyes hitvallásként.
Utolsó befejezett alkotását, a nosztalgikus és klasszicizálóan visszafogott, Őszikék hangulatú III. zongoraversenyt már New Yorkban írta, feleségének. Érdekessége, hogy a Felgyógyult beteg hálaéneke lyd hangnemben feliratú, Beethoven-vonósnégyes-tételt idéző lassú tételben Bartók gyűjtötte madárhangok is megszólalnak. Ránki Dezső azon kevés művészek egyike, akik anyanyelvi szinten beszélik ennek a kései remekműnek a zenei nyelvezetét.