A két halhatatlan szerelmes története már a 19. századot megelőző időkben is az egyetemes művelődéstörténet maradandó része volt, megkerülhetetlenné és egy korszak jelképévé azonban alighanem a romantika tette. Richard Wagner zenedrámája ugyanis arra vállalkozott, hogy a kor két nagy kultuszát egyesítse.
A romantika egyik nagy témája természetesen a szerelem. Senki sem tudott olyan lángolón és szenvedélyesen szeretni, mint a regényesség korának hősei. A szerelem volt az a fény, amely ragyogásával elárasztotta a romantika korszakát, uralkodva költészeten, zenén, festészeten. Ugyanakkor ennek a kornak volt egy másik nagy témája is, a kontraszt jegyében: a sötétség, az éjszaka, a halál. Novalistól Caspar David Friedrichig az éjszakának szentelt műalkotásokkal van tele a 19. század, és a halál...kultusz nyomot hagyott a romantikus versekben, prózában, zenében is. Wagner az 1850-es évek második felében úgy alkotta meg az immár túlcsorduló korszakába jutott romantika egyik legnagyobb mesterművét, a középkori monda nyomán saját szövegre megírt Trisztán és Izoldát, hogy az a heterogén romantikus gondolkodásnak mintegy gyújtópontjaként funkcionált, egyesítve a szerelemittas életérzést a halálkultusszal. Ezért olyan hatalmas a feszültség ebben a műben.
Tizenharmadik évében a Budapesti Wagner-napok működésének új korszakába jutott: elérkezett a pillanat, amikor egy fontos alkotást a fesztivál történetében immár második verzióban visznek színre. Parditka Magdolna és Szemerédy Alexandra 2010-es produkciója után most a kiváló olasz színházi rendező, költő és dramaturg, Cesare Lievi álmodja színpadra új felfogásban a tragikus sorsú szerelmesek történetét. Peter Seifert keresett német hőstenor, Lohengrin-alakítását egy kritikus „a Wagner-éneklés világraszóló eseményének” nevezte. Az izraeli Daniel Boaz a bécsi Staatsoper tagja; a Wagner-operák bariton szerepeit is mindig nagy sikerrel énekli. Neal Cooper a Covent Gardenben is Melot szerepében debütált. Allison Oakes nevét akkor ismerhette meg a világ, amikor berlini Deutsche Operben nagy sikert aratott a Salome címszerepében, a trieszti Teatro Giuseppe Verdi új Trisztán és Izolda-produkciójában pedig Izoldát énekelte nagyszerűen. Schöck Atala Bayreuthban Pierre Boulez és Fischer Ádám vezényletével a Parsifalban lépett fel, Frickaként a Müpa produkciójában is részt vett. Fischer Ádám 2001-ben debütált Bayreuthban, művészi teljesítményét az Opernwelt „Az év karmestere” címmel ismerte el. Kossuth-díjas, a bécsi Staatsoper tiszteletbeli tagja, a Budapesti Wagner-napok művészeti koncepciójának megalkotója.
További érdekességek a Wagner-napokról itt.
Rendező: Müpa
Parkolási információk
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy abban az esetben, amikor a Müpa mélygarázsa és kültéri parkolója teljes kapacitással működik, érkezéskor megnövekedett várakozási idővel érdemes kalkulálni. Ezt elkerülendő, azt javasoljuk kedves közönségünknek, induljanak el hozzánk időben, hogy gyorsan és zökkenőmentesen találhassák meg a legideálisabb parkolóhelyet és kényelmesen érkezhessenek meg előadásainkra. A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt.
Büféélmény – sorban állás nélkül
Az Átrium-büfében új étkezési szolgáltatásunknak köszönhetően lehetőségük van előrendelést leadni egy órával az előadás megkezdése előtt, így megszabadulhatnak a hosszas sorban állástól az előadás szünetében, és azonnal fogyaszthatják a megrendelt étel-, italféléket. Az előrendelés részletei elérhetőek itt.
Biztonságos jegyvásárlás
Felhívjuk kedves Látogatóink figyelmét, hogy a Müpa kizárólag a saját weboldalán és hivatalos jegypénztáraiban megváltott jegyekre tud garanciát vállalni. A kellemetlenségek elkerülése érdekében javasoljuk, hogy előadásainkra, koncertjeinkre a jövőben is a mupa.hu weboldalon keresztül, valamint az Interticket (jegy.hu) országos hálózatában vagy a jegypénztárainkban váltsa meg jegyét.
Összes elfogadása