A Székelyudvarhelyen született, Budapesten tanult, majd több évtizedes külföldi tartózkodás után Magyarországra visszatért Eötvös Péter (*1944) zeneszerzői kozmosza csupa ötlet és felfedezés, emellett izgalmasan vegyíti a problémák intellektuális megoldására irányuló törekvést és a környező világ jelenségeinek önfeledt befogadását az érzéki élmények által. Most megszólaló három műve közül kettő a legújabbak közül való, egy harmadik pedig negyedszázaddal ezelőtt keletkezett.
A Dialógus... Mozarttal - da capo zenekarra (2016), melyet a zeneszerző a salzburgi Mozarteum zenekarának felkérésére, az együttes fennállásának 175. évfordulójára komponált, izgalmas kísérlet: Mozart vázlatfüzeteiben talált töredékek továbbkomponálása korunk modern stílusában. Hasonlóan lelkesítő játékra invitál a Reading Malevich: „azt a feladatot tűztem magam elé, hogy egy képet, egy optikai eseményt, átalakítsak zenévé” - mondja művéről a zeneszerző. A festmény Kazimir Malevics Szuprematizmus, No. 56 című képe - ennek formái, színei változtak át 2017/18-ban zenekari darabbá, a Luzerni Fesztivál felkérése nyomán.
A műsort záró, nagy apparátusú, terjedelmes Atlantis (1995) Weöres Sándor versét megzenésítve idéz fel álom- és hallucinációszerűen egy elsüllyedt földrészt - hangzó mementóként arra figyelmeztetve a zenehallgatót, hogy a mi civilizációnk is elpusztulhat, megsemmisülhet.