A határon túli magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjének nevét a szélesebb hazai nyilvánosság az 1989-es változások után kibontakozott politikai tevékenysége révén jobban ismerheti: a Kézdivásárhelyen született Markó Béla 1993-tól 2011-ig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökeként, két ízben pedig a román kormány miniszterelnök-helyetteseként védte a magyar nyelvű kisebbség érdekeit. Az értékes irodalomra fogékony közönség persze jól tudja, hogy Markó műhelyében a hetvenes évek köze...pe óta a kortárs magyar líra egyik legkifinomultabb hangú, míves formakultúrájú életműve formálódik, s ezt ma már mintegy negyven verseskötet jelzi. Köztük olyan emlékezetes remeklések, mint a Lepkecsontváz (1980), a Talanítás (1984), a Friss hó a könyvön (1987), a Kiűzetés a számítógépből (1991), a Költők koszorúja (2002), a Visszabontás (2011) és az Elölnézet (2014) című kötetek.
Markó Béla a szonettforma egyik legnagyobb kortárs mestere - ezért keltett meglepetést az idei Ünnepi Könyvhétre megjelent „alkalmi és alkalmatlan” verseinek gyűjteménye, a Kerítés, melynek szabadversei a kései szerelem boldogságáról és a kelet-európai régió groteszk nyomorúságáról egyszerre adnak lírai látleletet. A többek között József Attila-, Füst Milán-, Déry- és Hazám-díjas költővel való találkozás meghitt, intim estét ígér minden igazi versbarátnak.