A Művészetek Palotája próbaüzeme alatt, 2005 januárja és márciusa között a Nemzeti Hangversenyteremben szinte naponta léptek fel magyar szimfonikus zenekarok, vidékiek és budapestiek egyaránt, ragyogó képet adva az ország zenekari életéről. Ennek a mintegy spontán kialakult összefoglaló áttekintésnek a tapasztalata nyomán született meg az eseménysor megismétlésének a gondolata, de immár tervszerű tudatossággal, egyszersmind a hagyományteremtés szándékával. Így jött létre a Magyar Szimfon...ikus Körkép hangversenysorozat. A részt vevő zenekarok szabadon szerkeszthették meg műsorukat, az egyetlen kérés az volt, hogy minden koncerten hangozzék el egy 20. vagy 21. századi magyar zenemű is.
A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarát 1853-ban alapította a magyar nemzeti opera megteremtője, Erkel Ferenc. Fennállásának első kilencven évében az Operaház legkiválóbb hangszeres művészeiből álló, színházi munkája mellett koncertező együttes hazánk egyetlen hivatásos zenekara volt. A nemzetközi zenekari irodalom legfontosabb alkotásait Magyarországon ez az együttes mutatta be, nevéhez sok zenetörténeti jelentőségű mű világpremierje fűződik, s ma is kiemelt feladatának tekinti az új magyar művek előadását. Hangversenyein az eltelt másfél évszázadban a legnagyobb zeneszerzők, dirigensek és előadóművészek szerepeltek, többek között Liszt, Brahms, Mahler, Richard Strauss, Bartók, Kodály, Furtwängler, Failoni, Karajan, Ormándy Jenő, Solti György, Rubinstein és Pavarotti. A zenekar művészi munkáját 1997 szeptembere óta az olasz Rico Saccani irányítja.
A műsorukban megszólaló művek közül Kodály Zoltán Galántai táncok című darabját a Budapesti Filharmóniai Társaságnak írta, és a zenekar 1933-ban, az alapítása nyolcvanadik évfordulója alkalmából rendezett díszhangversenyen mutatta be. Csajkovszkij Hegedűversenyének szólistája, az 1979-ben született Baráti Kristóf rangos nemzetközi versenyeken ért el komoly sikereket, s Vadim Repin, Dumont Maigret és Ida Haendel is az utóbbi idők egyik legtehetségesebb hegedűművészének nevezte. Schumann IV. szimfóniája voltaképpen második volt a szerző szimfóniáinak sorában: 1841-ben írta, majd az átdolgozása mellett döntött, s végleges formájában több mint egy évtized múlva adták elő először. A mű egyes témái mind a négy tételben felbukkannak, és a darabot megszakítás, tételszünet nélkül kell előadni.
Rendező: Müpa
Parkolási információk
Felhívjuk látogatóink figyelmét, hogy abban az esetben, amikor a Müpa mélygarázsa és kültéri parkolója teljes kapacitással működik, érkezéskor megnövekedett várakozási idővel érdemes kalkulálni. Ezt elkerülendő, azt javasoljuk kedves közönségünknek, induljanak el hozzánk időben, hogy gyorsan és zökkenőmentesen találhassák meg a legideálisabb parkolóhelyet és kényelmesen érkezhessenek meg előadásainkra. A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt.
Biztonságos jegyvásárlás
Felhívjuk kedves Látogatóink figyelmét, hogy a Müpa kizárólag a saját weboldalán és hivatalos jegypénztáraiban megváltott jegyekre tud garanciát vállalni. A kellemetlenségek elkerülése érdekében javasoljuk, hogy előadásainkra, koncertjeinkre a jövőben is a mupa.hu weboldalon keresztül, valamint az Interticket (jegy.hu) országos hálózatában vagy a jegypénztárainkban váltsa meg jegyét.