Mendelssohn Hebridák-nyitánya a zenei természetábrázolás egyik híres példája, Berlioz Fantasztikus szimfóniája pedig - alig néhány évvel Beethoven halála után - az egész 19. századi zenének utat mutatott, és még a mai hallgatót is lenyűgözi modernségével. A zenei romantika két nagy zeneszerzőjének egy-egy jól ismert, népszerű műve között igazi meglepetést kínál a hangverseny. Rózsa Miklós az amerikai filmgyártás egyik legsikeresebb zeneszerzője volt, többszörös Oscar-díjas, olyan filmek zenéjét szerezte, mint A bagdadi tolvaj, A dzsungel könyve, a Quo vadis és a Ben Hur. Azt talán kevesebben tudják róla, hogy sok koncertszerű előadásra szánt művet is komponált, melyeket nagy mesterségbeli tudás, gazdag fantázia, valamint szülőhazája és a magyar zene iránti mély elkötelezettség jellemez.
Hegedűre és gordonkára komponált Sinfonia concertantéjára különösen érvényes ez a megállapítás. Az első tétel stílusa Kodály zenekari műveire emlékeztet, a második variációinak alaptémája a magyar népdalok szellemében és formavilágában írott dallam, a harmadik pedig szintén magyaros alapelemekre komponált gyors tánc. A mű szólistái, Baráti Kristóf és Várdai István világszerte ismert, sokat foglalkoztatott, nagyszerű fiatal művészek.

Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar