Verdi nagyszabású oratóriumát, a zeneirodalom egyik leggyakrabban előadott és legismertebb gyászmiséjét ezúttal az az Antal Mátyás dirigálja, akinek nevével valósággal összeforrt a Nemzeti Énekkar története. A karnagy a lassan harmincéves kórus meghatározó alakja, hiszen negyedszázada áll az élén, alakítja profilját, készíti fel zenekari koncertekre, operaelőadásokra, önálló estekre, és nemegyszer maga is vezényli a műsort. Az énekkar rendkívül gazdag repertoárja, műfaji, stiláris nyitottsága részben neki köszönhető. A Nemzeti Énekkar az oratorikus irodalom nagy részét megszólaltatta már, s ezzel e terület egyik legavatottabb együttesévé vált.
Verdi Requiemje is egyike azon alkotásoknak, amelyeket a kórus számos alkalommal megszólaltatott, különböző karmesterek keze alatt. A bő egyórás kompozíciót rossz nyelvek egyházi köntösbe bujtatott operának is nevezték. Ebből annyi helytálló, hogy ugyanaz a karakterbeli változatosság és drámai erő jellemzi, mint Verdi legjobb színpadi műveit. Legjellegzetesebb tétele talán a Dies irae, amelyben szinte Bosch festményeit megidéző mozgalmassággal és megrázó realizmussal elevenedik meg a sajátos pokollátomás, a mű kicsengése azonban a legtermészetesebb és legmegnyugtatóbb vigasztalás, amelyet ember csak kaphat a lelki megpróbáltatások idején.

Rendező: Nemzeti Filharmonikusok